Találd meg a könyvet, a játékot, a hangulatot, ami olyan, mintha rád lenne gombolva!

Rév Fülöp Fajszföldön

Árpi


Szerző: Jeney Zoltán

Illusztrátor: Haránt Artúr

Kolibri, 2013

7 éves kortól

"Dágosan hallikáz a rekkencs!" - mondja a régi balatónai szólás. Ez azt jelenti: "a rigó hosszan dalol", azaz: "van időnk". Ha pedig nemcsak időnk van, hanem készek vagyunk egy újabb lovagi kalandra, akkor a Rév Fülöp Fajszföldön című könyv nekünk való olvasmány. Ugyanis miután hősünk az első részben megtalálta a Vendek-völgy gyógyfüvét Ádánd lovaggal, kiérdemelvén ezzel Csobánc király barátságát, Rév Fülöp 2013-ban folytatja kalandjait!

Óalatóniai nyelv, különös erdei lények, kolbászokkal vívott csata, trónviszály, lovagi szerelem - mindez egy felnőtteket is szórakoztató, mégis vérbeli gyerekregényben.

Az első regényben megismert fajszok (a nádas vidékén élő apró emberkék) királyát, Holládot valaki elrabolja! Csobánc, Balatónia hóbortos öreg királya átadta trónját vejének, Gyenesnek, akit arra sarkall nemesi jelleme, hogy segítségére siessen a baráti fajsz-királynak. Jó Gyenesünk tehát sebtiben küldötséget is indít Hollád kiszabadítására, mely csapathoz Fülöp, a regény gyerekhőse is csatlakozik. Diás lovag (Gyenes ikerbátya), a kibírhatatlan természetű Udvari Főjövendőmondó és Rév Fülöp, na meg persze a Vaszi nevű fajsz elindulnak hát a siófoktól (vigyázat, nem a várostól, hanem a szerző által kitalált süket, vak és szőrös vadállatoktól) hemzsegő erdei úton, hogy eljussanak Fajszföldre...

Jóllehet már a kaland első pár oldala is tetszetős, a könyv fő erényei nem kizárólag a gördülékenyen elmondott sztoriban keresendőek. Jeney Zoltán nem pusztán ízelízőt ad a középkori kulturtörténetből. A Rév Fülöp folytatásában is úgy használja a zsáner-fogásokat, hogy közben lendületesen felfrissítve ábrázolja a páncélt és fegyvert kedvelő kor alakjait. Jeney középkori konyhája tehát mindenképp izgalmas főzetet kínál, hiszen a lovagregények kötelező elemei mellett megjelennek olyan későbbi irodalmi ízek is, mint például a rokon pikareszk vagy az utópia jegyei. Talán éppen egy swiftes lilliputi fűszernek számít Rév Fülöp fajszföldi élménye is, melynek során az apró emberek társadalma tanulságokkal szolgál a gyerekhős számára saját, emberi világával kapcsolatosan. Emellett felbukkan a felelgetést, a csípkelődést, a hétköznapi humort kedvelő középkori vulgáris (anyanyelvi) költészet is, melyet a fajszok kedvelnek megidézni ceremóniáikon, s ezáltal visszatérő humorforrásává válik a második résznek.

Ám Jeney könyve nem kizárólag a könnyed műfaji játék miatt egy nagyszerű kortárs regény. Mikor alakot "rajzol", mikor megszólaltatja őket, afféle "korhű", középkorinak ható játékba invitál minket, ugyanakkor mindezt olyan korszerű köntösben teszi, hogy a mai gyerek számára is rokonszenves legyen. Témaként talált egy olyan világot, melyet eddig senki nem mert érdemben populáris regényvilágként felépíteni, átalakítani a Balatonról elmondható dolgokat, a tó környéke ugyanis a kelet-európai nyaralós nosztalgia földrajzi közhelye volt. (Leszámítva talán a magyar természetjáró ifjúsági klasszikust, Fekete Istvánt, vagy ha a közelmúltba tekintünk vissza, Nyulász Péter Helkáját). Hiszen a beszélő nevek egy mesés Balaton-mítoszt alkotnak, persze éppenhogy elegendő utalással, gondoljunk a mesét benépesítő személynevekre (Csobánc, Akarattya stb.).

A szerző emellett arra is ügyelt, hogy mindent értsünk, és egy percre se lankadjon a figyelmünk. Ha éppen Fülöphöz hasonlóan nem tudjuk, mi az a "héhóta" vagy a "köhöl", vagy hogy mit jelent az "irmás", érdemes hátralapozni a szerző rövid szószedetéhez, amely tartalmazza az óbalatóniai fordulatok jelentését. (A "héhóta" annyit tesz, "régóta", ha valaki pedig "köhöl", akkor "közöl" valamit. Nem könnyű nyelv ez. A regény olvasásához tehát kell hát némi "irmás", azaz "idő"...)

S hogy minél könnyebben beleképzelhessük magunkat Balatónia és Fajszföld mesés történelmi világába, segítségünkre vannak Haránt Artúr gyerekkönyvbe szabott középkorias iniciáléi és krónikáskönyv-részletei is, melyek egyszerre korhűen és korszerűen ábrázolják a kaland hangulatát.

KORÁBBIAK »